Pedagógusok továbbképzése 2026-27 évtől

A pedagógus-továbbképzés rendszeréről szóló 419/2024. (XII. 23.) Korm. rendeletet a frissen megjelent 406/2026. (XI. 3.) Korm. rendelet jelentősen módosította.

A legfrissebb módosítások alapvetően írják át a 2025 januárjában elindított struktúrát, megszüntetve a sokat bántott, merev központi kötelezettségeket, és jóval nagyobb szabadságot adva az intézményeknek és a pedagógusoknak a 2026/2027-es tanévtől.

A legfontosabb aktuális változások pontokba szedve:

• Megszűnnek a kötelező tartalmi megújító képzések: A kormány kivezeti a korábban kötelező jellegű, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) által koordinált központi képzéseket. [Saját óvodai igényekre szabható program: Az intézményi programok összeállításánál megszűnik a külső, merev központi kényszer (pl. NKE-s kötelező modulok). Az óvoda vezetése és a nevelőtestület végre teljesen a helyi pedagógiai programhoz, a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek arányához vagy a helyi óvodai profilhoz (pl. környezeti nevelés, mozgásfejlesztés) igazíthatja a belső képzési tervet

• Választhatóvá válnak a korábbi NKE-s programok: Azok a szakmailag megfelelő képzések, amelyeket eddig az NKE szervezett tartalmi megújítóként, nem vesznek el: az Oktatási Hivatal rendszerében választható továbbképzésként továbbra is elérhetőek maradhatnak. [1]

• Kreditpontot érnek a belső továbbképzések: Előtérbe kerülnek a köznevelési intézmények (iskolák, óvodák) helyi szükségleteihez igazodó, önkéntesen igénybe vehető intézményi belső képzések. Ezek az intézményen belüli szakmai programok is beszámíthatóvá válnak a továbbképzési kötelezettségbe. Kreditpontot érő belső nevelőtestületi programok: A módosítás legnagyobb újdonsága, hogy az óvodán belüli szakmai napok, belső műhelyek, jó gyakorlatok átadásai és az intézményi szervezésű szakmai megosztások is beszámíthatók a pedagógusok 120 kredites kötelezettségébe. Ez jelentősen csökkenti az óvodán kívüli, hétvégi vagy délutáni külső képzésekre utazás kényszerét.

·         Könnyítés a gyakornokoknak: A gyakornoki státuszban lévő pedagógusoknak a módosítás értelmében már nem kell külön vizsgázniuk a Nemzeti Alaptantervből (NAT).

·         Növekvő intézményi autonómia: Az iskolaigazgatók merev kijelölési jogköre helyett a pedagógusok szakmai fejlődése sokkal inkább a saját választásaikon és a tantestület belső, helyi igényein alapul. A képzések szabad megválasztása: Bár az intézményvezető továbbra is jóváhagyja és koordinálja az óvoda továbbképzési programját, a hangsúly a pedagógusok önkéntes szakmai fejlődésére és a tantestület közös döntéseire tolódik el a felüliről jövő kijelölések helyett.

Az alaprendszer főbb keretei (mint például a legalább 120 kredit teljesítése az 5 éves ciklusok alatt) megmaradnak, de a kreditek megszerzésének belső arányai és a kötelezően előírt modulok a fenti intézkedésekkel érdemben rugalmasabbá váltak.

A digitalizáció ezen a téren is teljes generációváltáson ment keresztül. A korábban használt PPRT felület (Pedagógus-továbbképzés Rendszeres Tervezője) végleg megszűnt.

• PTTR (Pedagógus-továbbképzési Tervező és Nyilvántartó Rendszer): A PTTR hivatalos felületén történik a konkrét intézményi programok rögzítése, kezelése és a pedagógusok ciklusainak nyomon követése.

• PIR (Pedagógus-továbbképzési Információs Rendszer): A PIR Adminisztrációs felületen keresztül érhető el a hivatalos állami és akkreditált képzések aktuális jegyzéke. Itt tudja az intézményvezető ellenőrizni, hogy a kollégák által választott külső programok hivatalosan elfogadottak-e.

Egy nevelési évre szóló pedagógus-továbbképzési intézményi programot kell kidolgozni.

• Szakmai bevonás: A tervet az óvodavezetőnek (igazgatónak) a szakmai munkaközösségek (óvodai nevelőtestület, szakmai műhelyek) aktív bevonásával kell elkészítenie.

• Helyi igények integrálása: Az új szabályozás értelmében a tervbe már be kell emelni a tervezett intézményi belső továbbképzéseket is (nevelés nélküli munkanapok szakmai programjai, belső jó gyakorlatok átadása), amelyekért a kollégák belső kreditet kaphatnak.

Amikor a digitális felületen összeállítja a nevelési évre vonatkozó programot, a következő információkat kell rögzíteni:

• Az adott nevelési évben továbbképzésre kötelezettek és a gyakornokok köre.

• A választott képzések típusa (OH által minősített választható képzések, intézményi belső képzések).

• A képzések várható időpontja, a pedagógusok távolléti ideje és a helyettesítési tervek az óvodai csoportokban.

• A finanszírozási források megjelölése (ha a választható külső képzés térítésköteles).

Fontos határidők a felületen

• Igények és tervezés: Az intézményi program elkészítésének és rögzítésének klasszikus határideje április 30. (az OH felületén a végleges adatszolgáltatást általában ősszel, október 31-ig kell lezárni).

• A ciklusok követése: A rendszer automatikusan jelzi az óvodavezetőnek, hogy az egyes óvodapedagógusok az 5 éves ciklusuk hányadik évében járnak, és mennyi hiányzik még a 120 kreditjükből.

A belépéshez az intézményvezetőnek (vagy az általa kijelölt adminisztrátornak) az Oktatási Hivatal által biztosított központi azonosítókkal kell bejelentkeznie a fenti portálokra.