Gyakori kérdések

Óvodapedagógusi álláspályázat közzététele: www.kozszolgallas.ksz.gov.hu

A kezdeményezés menete és helye • Hová kell benyújtani? A feladatkörök változása miatt az elismeréseket az új Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz (1055 Budapest, Szalay utca 10-14.) kell benyújtani. • Az ügyintézés útja: o Állami (tankerületi) intézmények esetén: A javaslatot az intézményvezető állítja össze, de az illetékes Tankerületi Központnak küldi meg. A hivatalos felterjesztést a Tankerületi Központ teszi meg a minisztérium felé. o Egyházi, magán vagy alapítványi intézmények esetén: A fenntartó közvetlenül a minisztérium elismerésekért felelős szervéhez nyújtja be a dokumentációt. A jogosultság feltételei • Nyugállományba vonuló pedagógusok kaphatják meg. • Legalább 25 év igazolt nevelő-oktató munka szükséges. • A pályafutás során nyújtott kiemelkedő szakmai teljesítmény elengedhetetlen. A felterjesztési csomag elemei • Hivatalos kezdeményező adatlap (a munkáltató/fenntartó által aláírva). • Részletes szakmai méltatás (laudáció): A pedagógus életútját, eredményeit bemutató 0,5–3 oldalas indoklás. • Adatkezelési nyilatkozat: A jelölt pedagógus írásos hozzájárulása. Annak érdekében, hogy a kitüntetést a pedagógusnap vagy a búcsúztató ünnepség alkalmával át lehessen adni, a papírokat érdemes az ünnepség előtt hónapokkal korábban elindítani a Tankerületi Központnál

A külföldi egyetemeken szerzett diplomák elfogadását Magyarországon két kijelölt hivatalos szerv végzi: az Oktatási Hivatal (ezen belül a MEIK részleg), valamint a befogadó egyetemek. Az eljárás során ők a 2001. évi C. törvényben (Elismerési törvény), valamint a kapcsolódó 33/2008. Korm. rendeletben előírt szabályok szerint járnak el. MEIK: Magyar Ekvivalencia és Információs Központ Magyar ENIC/NARIC Iroda E-mail: ekvivalencia@oh.gov.hu Kérelmek benyújtása:Személyesen: Oktatási Hivatal, Ügyfélszolgálati Iroda 1122 Budapest, Maros utca 19-21. Postai úton: Oktatási Hivatal, MEIK 1363 Budapest, Pf. 112

Púétv. törvény 90. § (1) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely a) alapszabadságból, b) szülői szabadságból, c) apasági szabadságból és d) meghatározott pótszabadságból áll. (3) Az alapszabadság mértéke évi ötven munkanap, amelyből a munkáltató legfeljebb tizenöt munkanapot igénybe vehet (4) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót gyermeke hároméves koráig összesen negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg. A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony egy éve fennálljon. (5) Az apa gyermeke születése esetén tíz munkanap szabadságra (apasági szabadság) jogosult. Pótszabadság: (6) A nagyszülő unokája születése esetén öt munkanap pótszabadságot vehet igénybe legkésőbb a születést követő második hónap végéig, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. (7) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló részére első házassága megkötése alkalmából legkésőbb a házasságkötést követő második hónap végéig öt munkanap pótszabadság jár. (8) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak, ha a) megváltozott munkaképességű személy, b) fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy c) vakok személyi járadékára jogosult, évenként öt munkanap pótszabadság jár.

A teljes listát a Dokumentumtárban találod: http://fokit.hu/dokumentumtar https://fokit.hu/dokumentumtar/a-pedagogusigazolvanyra-jogosito-munkakorok-2025-06-14-napjatol-aktualis-listaja

A bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak esetében az évenkénti kötelező pedagógus teljesítményértékelést nem kell elvégezni. A Gyvt. 15. § (10b) bekezdésében nem szerepel a Púétv. 98. § (3) bekezdése, amely a pedagógusok évenkénti kötelező teljesítményértékelését rendeli el.

A középfokú óvodai nevelő szakképesítéssel rendelkezőket Gyakornok fokozatba kell sorolni, hacsak nem rendelkeznek legalább két év szakmai gyakorlattal, függetlenül attól, hogy óvodapedagógus-munkakörbe vagy nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörbe nevezi ki a munkáltató. Amennyiben óvodapedagógus-munkakörbe kap kinevezést az óvodai nevelő szakképesítéssel rendelkező személy, akkor minden esetben Gyakornok fokozatba fog kerülni, hiszen nem rendelkezhet legalább két év jogszerűen megszerzett pedagógus szakmai gyakorlattal. Amennyiben az érintett óvodai nevelő szakképesítéssel rendelkező személy NOKS-os munkakörbe kap kinevezést, úgy előfordulhat, hogy nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő-munkakörben szerzett már korábban legalább két év szakmai gyakorlatot. (az óvodai nevelő szakképesítés megszerzése előtt) Akkor őt Pedagógus I. fokozatba kell sorolni. Ez még akkor is igaz, ha középfokú szakképesítését nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben fennálló foglalkoztatásának időtartama alatt szerezte meg.

A gyermekek otthongondozási díja a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, önmagukat ellátni képtelen gyermeküket ápoló szülő számára biztosított pénzbeli ellátás. Tartósan beteg a gyermek, ha egészségi állapotára figyelemmel előreláthatóan három hónapnál hosszabb időtartamban ápolásra, gondozásra szorul. Az ellátás igényléséhez rendszeresített formanyomtatvány megtalálható a kormányzati portálokon, továbbá a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok honlapjain. A nyomtatvány papír alapon elérhető valamennyi járási hivatalnál, kormányablaknál és polgármesteri hivatalnál. A kérelemhez mellékelni kell az oktatási intézmény (óvoda, köznevelési, felsőoktatási intézmény) esetén az intézmény vezetőjének igazolását is szükséges csatolni az intézményben való tartózkodás időtartamáról. A gyermekek az intézményben átlagosan napi 5 óránál többet nem tartózkodhatnak.

A lenti linkre kattintva eljutsz az intézményeknek szóló aloldalunkra, ott keresd a letölthető anyagokat, azon belül a dokumentumokat és oda fel van töltve erről egy részletes magyarázó dokumentum. https://fokit.hu/tanugy-jog/intezmenyeknek

„Helyettesítési pótlék illeti meg a bölcsődei, mini bölcsődei csoportban azt a kisgyermeknevelőt, aki a másik kisgyermeknevelő távolléte esetén egyedül látja el a bölcsődei csoporttal kapcsolatos feladatokat. A helyettesítési pótlék mértéke az egy órára járó illetmény 30%-a. Helyettesítési pótlék kizárólag akkor illeti meg a bölcsődei csoportban a kisgyermeknevelőt, ha az általa ellátandó gyermekek számított létszáma – a másik kisgyermeknevelő távollétekor – meghaladja a bölcsődei nevelési évben az adott bölcsődei csoportba felvehető gyermekek létszámának 50%-át. Tehát, amikor a csoportért felelős egyik kisgyermeknevelő hiányzása/átirányítása esetén, a másik kisgyermeknevelő egyedül van - akár csak a nap egy részében, vagy egészében - a teljes gyermekcsoporttal, helyettesítési pótlékra lesz jogosult. Egész napos kisgyermeknevelői hiányzás esetén ezeken a napokon mivel nincs ölelkezési idő, hiszen egyedül dolgozik a másik kisgyermeknevelő a gyermekcsoporttal, a kisgyermeknevelőt a helyettesítési díj akár egész napra (7, vagy 8 órára), amig a munkahelyén (a gyermekcsoportban) tartózkodik, megilleti.

Vonatkozó jogszabály: 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15. § (10) alapján „A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység keretében munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személynek, ha a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változik, a tizennégy és tizennyolc óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 15% bérpótlék jár, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a közalkalmazottak, munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket.”

Púétv. 41. §. Próbaidő A kinevezésben a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony létesítésekor három hónap próbaidőt kell kikötni. A próbaidő meghosszabbítása tilos. Nem lehet próbaidőt megállapítani: – áthelyezés, – hat hónapnál nem hosszabb időre szóló határozott idejű kinevezés, valamint azonos felek között az előző köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszűnését követő öt éven belül ugyanarra a munkakörre szóló újabb kinevezés, vagy – a Púétv. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet által előírt szakmai gyakorlattal vagy felsőoktatási gyakorlattal rendelkező foglalkoztatott esetén.

A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (Púétv.) 131. § (4) bekezdése alapján: „Szakképzettsége megszerzéséig, de legfeljebb egyéves időszakra szóló határozott idejű óraadásra vonatkozó megbízási szerződéssel alkalmazható a felsőfokú oktatási intézmény utolsó évfolyamos hallgatója is, ha olyan tanulmányokat folytat, amelyben a megbízási szerződése szerinti pedagógus feladatok ellátásához előírt szakképesítést fogja megszerezni.” A végzős pedagógus hallgatóval legfeljebb heti 14 óra/foglalkozás megtartására lehet óraadói megbízási szerződést kötni. Az óraadói megbízási szerződés nem hoz létre köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, az így óraadói feladatokkal megbízott pedagógusnak nincs kinevezése, nincs illetménye, munkaköre és besorolása, nincs heti munkaideje, számára szabadság vagy táppénz sem jár. Az óraadói megbízási díjat a megbízási szerződésben kell meghatározni.

A köznevelési alapdokumentumok (SZMSZ, Házirend, Pedagógiai Program) legitimációjának és elfogadási rendjének gyökeres változását a Magyar Közlöny 2026. évi 114. számában kihirdetett, 2026. évi XLVII. törvény a közneveléssel kapcsolatos egyes törvények módosításáról, 2026. augusztus 20-tól hatályos. Pedagógiai Program (Nkt. 26. §) „(1) A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az igazgató hagyja jóvá. A fenntartó egyetértési jogot gyakorol a pedagógiai program azon elemei tekintetében, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul. Az igazgató a pedagógiai programot az intézmény honlapján közzéteszi.”

A köznevelési alapdokumentumok (SZMSZ, Házirend, Pedagógiai Program) legitimációjának és elfogadási rendjének gyökeres változását a Magyar Közlöny 2026. évi 114. számában kihirdetett, 2026. évi XLVII. törvény a közneveléssel kapcsolatos egyes törvények módosításáról, 2026. augusztus 20-tól hatályos. SZMSZ (Nkt. 25. §): „(1) A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. Az SZMSZ-t nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ azon rendelkezéseinek hatálybalépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Az SZMSZ-t az igazgató az intézmény honlapján közzéteszi.”

Nkt. 25. § (4) A házirendet nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület – más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet, az óvodaszék, az iskolaszék, a kollégiumi szék –, az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. A házirend azon rendelkezéseinek hatálybalépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A Házirendet az igazgató készíti el.

A 49/2016. EMMI rendelet értelmében NEM kell.

Dajkánál nincs képesítési feltétel.

Az Alapprogram szerint: A szülőcsoportos beszélgetések a bölcsődei nevelési évenként legalább három alkalommal szervezett tematikus beszélgetések a csoportba járó kisgyermekek szüleit foglalkoztató aktuális nevelési témákról. A csoportos beszélgetéseket a kisgyermeknevelők vezetik, a szülőkkel kialakított partneri viszonyra építve. A problémák megosztása, egymás meghallgatása segíti a szülői kompetenciaérzés megtartását. Lehetőség van az egymástól hallott helyzetkezelési módok továbbgondolására, ezáltal a saját viselkedésrepertoár bővítésére. A kisgyermeknevelőktől kapott indirekt megerősítések befolyásolhatják a szülők nevelési szokásait. A témákat a szülőkkel célszerű egyeztetni. Lehet beszélgetni: nevelési kérdések, szokás és szabálykialakítás, játéktevékenység támogatása, bölcsődéből óvodába, stb.

A bölcsődei ellátásban a nyári zárás időpontját az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló jogszabály szerint: a 43. § (4) A bölcsőde nyári nyitvatartási rendjét a fenntartó hagyja jóvá. A fenntartó a bölcsődei szünet idejére a szülő, törvényes képviselő kérésére gondoskodik a gyermek intézményi gondozásának, nevelésének megszervezéséről. A 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló jogszabály előírja, hogy: 37. § (3) A fenntartó minden év február 15-éig tájékoztatja a szülőket a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató nyári nyitvatartási rendjéről. A nyári zárva tartás időtartamát a fenntartó legfeljebb öt hétben határozhatja meg.

A 2026. évi XXVI. törvény alapján az idei nevelési és tanévben nem kell elvégezni a pedagógusok teljesítményértékelését. A jogszabály egyértelműen kimondja, hogy a 2025/2026. tanév, óvodák esetében pedig az ugyanezen időszakra eső nevelési év során a munkáltató nem folytatja le a teljesítményértékelést. A döntés hátterében álló legfontosabb jogi és gyakorlati változások: • Törvénymódosítás: A fenti jogszabály beiktatott egy átmeneti rendelkezést (163/A. §) a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvénybe. • A korábbi rendelet eltörlése: A törvény 2. §-a teljes egészében hatályon kívül helyezte a pedagógusok teljesítményértékeléséről szóló korábbi 18/2024. (IV. 4.) BM rendeletet. Ezzel a korábbi KRÉTA TÉR-hez kapcsolódó adminisztratív kötelezettségek, célkitűzések és pontozások hivatalosan megszűntek az idei évre. • Mi várható helyette? Az Országgyűlés és a kormány indoklása szerint a régi rendszert a szakmai szervezetek kritikái miatt függesztették fel. Jelenleg az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium egy új, szakmailag megalapozottabb, lényegesen kevesebb adminisztrációval járó értékelési modell kidolgozásán dolgozik. Az idei (2025/2026-os) nevelési évben tehát az óvodai és iskolai pedagógusoknak semmilyen kötelezettsége nincs a korábbi TÉR-rendszerrel kapcsolatban.

• Mikor kötelező módosítani? Jogszabályváltozás esetén a változás hatálybalépését követő 90 napon belül át kell vezetni a módosításokat az alapdokumentumokon. • Az idei határidő: Mivel a nevelőtestületek jogköreit visszaállító törvény 2026. augusztus 20-án lépett hatályba, az intézményeknek 2026. november közepéig van idejük arra, hogy a nevelőtestület elé terjesszék és önálló határozattal elfogadják a törvényi változásokhoz (pl. a fenntartói jóváhagyási jogkörök szűküléséhez) igazított új dokumentumokat.

A legújabb törvénymódosítás értelmében a nevelési év munkatervének és az előző év beszámolójának elfogadási joga is visszakerült a nevelőtestülethez. • Óvodai Munkaterv: A nevelési évre vonatkozó munkatervet – a szülői szervezet véleményének kikérését követően – legkésőbb szeptember 30-ig kellett elfogadnia a nevelőtestületnek. • Éves szakmai beszámoló: Az előző nevelési évről szóló beszámolót a nevelőtestületnek a nevelési év zárását követően, általában a szeptemberi első nevelőtestületi értekezleten (legkésőbb a munkatervvel egy időben) kell megtárgyalnia és elfogadnia.

A köznevelési operatív dokumentumok legitimációjának és elfogadási rendjének gyökeres változását a Magyar Közlöny 2026. évi 114. számában kihirdetett, 2026. évi XLVII. törvény a közneveléssel kapcsolatos egyes törvények módosításáról, 2026. augusztus 20-tól hatályos. Munkaterv (Nkt. 27. §):„(3) A tanév, ezen belül a tanítási év rendjét a köznevelésért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. Az igazgató éves munkatervet készít, amely tartalmazza a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat. Az éves munkatervet a nevelőtestület fogadja el. A fenntartó egyetértési jogot gyakorol a munkaterv azon elemei tekintetében, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul. Az igazgató az éves munkatervet az intézmény honlapján közzéteszi.”

Az egyes Képzéseken történő részvételért fizetendő díj az adott Képzés oldalán kerül feltüntetésre. A Képzések részvételi díja változtatásának a jogát a FourDán Kft. fenntartja azzal, hogy a módosítás a Weboldalon való megjelenéssel egyidejűleg lép hatályba. A módosítás nem befolyásolja kedvezőtlenül azon Képzések részvételi díját, amelyekre vonatkozóan a Jelentkező a jelentkezését már elküldte, a Jelentkező tehát minden esetben azt az árat fizeti, amelyet a jelentkezés elküldésekor lát az oldalon. Az intézményeknek szóló szakértői szolgáltatásra minden megkeresésre egyedi árajánlatot készítünk.

A részvételi díjat kétféleképpen fizetheted ki. Bankkártyával: a jelentkezés végén a K&H Pénzforgalmi Szolgáltató Kft. biztonságos fizetőoldalára irányítunk, ahol VISA, VISA Electron, V-Pay, Mastercard vagy Maestro kártyával fizethetsz. Átutalással: e-mailben díjbekérőt küldünk, az utalás közleményébe a díjbekérő számát írd. A számlát a fizetés után küldjük. Részletek: Bankkártyás fizetési tájékoztató.

Nem. A kártyaadatokat kizárólag a K&H Pénzforgalmi Szolgáltató Kft. fizetőoldalán adod meg, hozzánk nem jutnak el. Ha a Szakmai Tér tagság automatikus megújítását kéred, a kártyát a K&H menti el a saját biztonságos rendszerében. Mi csak egy azonosítót, a kártyaszám maszkolt részletét és a lejárati dátumot őrizzük meg, a megújítást pedig a Tagságom oldalon bármikor kikapcsolhatod.

A részvételi díjról kiállított eredeti számlát alap esetben a FourDán Kft. e-mailen, vagy külön kérésre postai úton juttatja el a Jelentkező részére az általa a Jelentkezési lap kitöltésekor megadott megfelelő elérhetőségre.

Online eseménynél a csatlakozási linket e-mailben küldjük az esemény előtt; ha a fizetés már megtörtént, a visszaigazoló levél is tartalmazza. Az eseményhez 15 perccel a kezdés előtt már csatlakozhatsz.

A Belépés oldalon add meg az e-mail-címed, és küldünk egy belépési linket.

Jelentkezz az esemény oldalán. Kártyás fizetésnél azonnal visszaigazolást küldünk; átutalásnál díjbekérőt, a számlát pedig a fizetés után. A csatlakozási linket az esemény előtt e-mailben kapod meg.

Ami jelenleg történik: Az ÓNOAP teljes szakmai megújítása (2026 ősz) Az újonnan felállt Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a korábbi felülről diktált módszerek helyett megkezdte az ÓNOAP teljes koncepcionális megújítását, mégpedig a szakma közvetlen bevonásával. A bevezetés várható ideje: A minisztérium és a szakmai szervezetek egyeztetései alapján a teljesen átdolgozott, új szemléletű alapprogram véglegesítése és bevezetése a 2027/2028-as nevelési évtől, azaz 2027. szeptember 1-jétől várható.